Helló újra!

Igen tudom, régen írtam...kevesen olvastok, gondolom az én hibám, de ezen próbálok változtani.

Az életem új irányt vett.

Próbálom megérteni a dolgok menetét, hogy miért történnek dolgok, az értelmetlenre értelmet találni, a titokra fényt deríteni.

Nem értem például azt, hogy egyesek miért félnek kiadni magukból dolgokat. Az ember, ha félős, és visszahúzódó, bármilyen okból is, nagyon nehezen juthat egyről a kettőre. Ez az én álláspontom. Én tudom magamról, és valószínű nem csak az előnyöm része, hogy szeretek beszélni. És azt nem szeretem, mint ahogy egy kedves ismerősöm se, hogyha valaki egy beszélgetésben "aha" és "jah" szóhasználatot merít ki. Legyen az embernek önálló véleménye!

És igen, van valaki akit igazán értékes embernek tartok. Nem ismerem nagyon.Igazából a nevén és pár hobbiján kivül nem tudok többet. De annak tartom. Csak ő vagy ezzel akar eltaszítani maga mellől, vagy egyszerűen ilyen a természete...

Én nem változtathatok senkin kényem kedvére. Az lehetetlen lenne.

Nem tartom magam olyan embernek, akit utálni kéne. Sőt!

Próbálom kiismerni az emberi agy működését. Egyes emberek miért gondolják úgy, hogyha szívnak, attól jobb lesz az életük. Mások miért pazarolják az idejüket felesleges dolgokra. Bár kinek mi a felesleges.

Visszatérek arra, ami nekem ebben a pillanatban fontos, sőt, tudom, hogy ezen az éjszakán sok forgolódás okozója is lesz, az, hogy egy ember, akit szeretnék kedvelni, akivel megoszthatnám a titkaim is akár, miért fél bármit is reagálni egyszerű mondatokra. Félek. Félek, hogy nem az vagyok, akit elfogadna. De ezt is el kell fogadnom. De legalább akkor ezt tárja elém.

Bár kétlem, hogy még barátnak sem tudna elképzelni.

Kedves olvasó! Átláttam azt, hogy miért is nem kedvelnek sokan. Persze ezzel egyúttal megválaszolom azt is, hogy akik szeretnek, és mellettem állnak nem kis mennyiségben, azok miért teszik ezt.

A nagyképű brigád, aki azt hiszi, hogy ő szarta a spanyol viaszt, egy magamfajta embert nem akar megismerni. Nem csak velem teszik ezt. Üzenem nekik: semmivel sem vagytok jobbak, mint bármely más ember ezen a szaros bolygón! Főleg nem olyan elszívott agyú barom, aki mások oltásán kivül nem sok mindenhez ért. Aláírom: minden emberben van valami különleges. Azt vagy hagyja elveszni, vagy kihasználja a lehetőségeit.

És igen. Tudom, hogy nem vagyok egy Brad Pitt ( bár egyeseknek pár korty után;) ). És aki ezért itél el, ezért szánalmaz. Nah öcsém! Az a szánalomra méltó. Aki nem tud a külsőn tovább látni. Aki csak azt látja meg, ami neki fontos, és nem lát, csak néz ki a fejéből. Aki előbb cselekszik, és aztán gondolkodik.

Hát aki ilyen, az éljen boldogan!

Végül, válaszolok arra, hogy miért nem írtam. Elgondolkodtam sok dolgon. Rájöttem, hogy én itt nem tudom magamból kiadni, ami ide való lenne. Ebben az országban sem lehet, nem hogy itt blogon. Aki eléggé nem kedvel, az most is lefogja szólni az írásom, de tudod mit: nem érdekel! Legalább van véleménye. És akiről szó esett. Arról a személyről, akit nem értek, miért ilyen. Hogy miért nem mer hosszasabban, kitárulkozóan beszélni, bármiről, bármilyen egyszerű témáról. Ha elolvasta ezt, és rájött, hogy róla van szó. Itt az ideje, hogy megértsem:

Miért történnek így a dolgok, ahogy eddig?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.